Az ÓBUDA-modell, alapértékek, célkitűzések

Az ÓBUDA-modell, alapértékek

A Településfejlesztési Koncepció és az Integrált Településfejlesztési Stratégia által megfogalmazott stratégiai irányok és fejlesztési alapelvek alapján a Hadrianus Program az alábbi értékekre épülő településfejlesztési modellt kívánja megvalósítani, amely a kerület nevével is leírható:

O – Okos – otthonos, ökotudatos;
B – Befogadó – gondoskodó, szolidáris;
U – Újító – innovatív, kreatív és nyitott;
D – Diverz – sokszínű, sokoldalú, több lábon álló;
A – Aktív – egészséges, sportos
 

Okos – otthonos, ökotudatos kerület

Az okos, otthonos és ökotudatos várost a fenntartható, élhető település szinonimájaként értelmezi a program, ahol helyben megtalálhatók a sokszínű, színvonalas szolgáltatások, változatos a munkahelyi kínálat, megfizethető és diverzifikált lakhatási feltételek állnak rendelkezésre, hozzáférhető, funkciógazdag közterületek, közösségi terek jellemzők. A fejlesztési tevékenységekben az innováció részeként kiemelt hangsúlyt kap az energiahatékonyság, környezettudatos megoldások alkalmazása, a környezetbarát technológiák, megújuló energia hasznosítása.

Befogadó – gondoskodó, szolidáris kerület

A fejlesztések során az Önkormányzat alapértékként kezeli a szolidaritást, a közösségi kohézió erősítését, a gondoskodást. A fejlesztések olyan település kialakítására irányulnak, amelyek a társadalmi csoportok lehető legszélesebb köre számára teremtenek vonzó lakó-, munkahelyi és szabadidős környezetet. A városfejlesztés mindenki számára átlátható és hozzáférhető, a lakossággal a párbeszéd folyamatos, a problémák feltárásába és megoldásába bevonó, interaktív kommunikáció valósul meg.

Újító – innovatív, kreatív, nyitott kerület

Az Önkormányzat fontos alapértékként kezeli a nyitottságot, amely vonatkozik egyrészt a széleskörű társadalmi párbeszédre, másrészt az újdonságokra való befogadásra. A nyitottság a rugalmasság alapfeltétele, amely szükséges ahhoz, hogy a fejlesztések folyamatosan alkalmazkodni tudjanak az állandóan változó társadalmi, gazdasági környezethez. Az Önkormányzat a településfejlesztés során tudatosan törekszik az innovatív és kreatív megoldások alkalmazására. A fejlesztési tevékenységekben az innováció részeként kiemelt hangsúlyt kap az energiahatékonyság, környezettudatos megoldások alkalmazása, a környezetbarát technológiák, megújuló energia hasznosítása.

Diverz – sokoldalú, több lábon álló kerület

Óbuda-Békásmegyer társadalmi, gazdasági, valamint az épített és természeti környezet szempontjából is rendkívül sokszínű, amelyet az Önkormányzat kiemelt értékként kezel. Értékként tekint az Önkormányzat a változatos természeti adottságokra (pl.: Budai-hegyek, Duna), az építészeti értéket hordozó épületállományra (római kori emlékek, Zichy Kastély, Kiscelli Kastély, Békásmegyer-Ófalu). A fenntarthatóság szempontjából kiemelten fontos, hogy a fenti adottságokra építve megvalósuljon a kerület gazdasági több lábon állása (turizmus, kiskereskedelem, kreatív szektor, start-upok).

Aktív – egészséges, sportos kerület

Óbuda-Békásmegyer erős hagyományokkal rendelkezik a sport és szabadidő széleskörű lehetőségeinek biztosításában. A tömeg- és a versenysportot, a szabadidőt egyaránt kiszolgáló infrastruktúra a kerületen és a fővároson is túlmutató vonzerővel rendelkezik, és jelentős részben hozzájárul a helyi identitás erősítéséhez. A kerület számos fejlesztéssel, programmal hozzájárul az egészségtudatosság ösztönzéséhez, az egészséges társadalom kialakításához.

Célok 

Hosszú távú cél: ÉLHETŐ ÓBUDA

Élhető Óbuda azokat a tényezőket sűríti magába, amely az életvitel fizikai aspektusait képviselik, és a mindennapi komfortos fizikai léthez szükséges feltételek javítását szolgálják.

Az Élhető Óbuda hosszú távú célhoz rendelt középtávú célok az alábbiak:

  1. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése: A kerületet érintő nagyarányú átmenő forgalom mérséklése, ezáltal a közlekedési területek motorizált közlekedés okozta terhelésének csökkentése. A kapcsolódó közterületek parkolási problémáinak megoldása, a közterületek rehumanizálása, a nem motorizált közlekedés szélesebb elterjedésének ösztönzése, valamint a közösségi közlekedés fejlesztése.
  2. Környezeti terhelés enyhítése: A motorizált közlekedésből eredő környezeti terhelés mérséklése. A nem motorizált közlekedési módok népszerűsítése.
  3. Köz-és zöldterületek karbantartása, arányának növelése: Az egész kerületben a lakókörnyezeti minőség emelése a zöldfelületi arány és zöldfelület minőség növelésével. A kerület zöldfelület-hálózati elemeinek szerkezeti összekapcsolása, ezáltal új közterületi zöldfelületek létrehozása. A rekreációs használatra feltárt közterületek rehabilitációja, komplex fejlesztési programok indítása. A közterületi zöldfelületek karbantartási színvonalának és intenzitásának növelése.
  4. Közbiztonság javítása: A kerületi lakóterületeken, elsősorban a házgyári lakótelepek lakosságát érinti a közbiztonság alacsony szintje. Ez a környező közterületek minőségének, és a fenntartás intenzitásának növelése mellett, a közbiztonság érzetét növelő intézkedésekkel érhető el. A közterület-felügyelet aktivitása mellett a helyi lakosság közösségépítése is kulcsfontosságú kell, hogy legyen.
  5. Lakókörnyezet és életminőség javítása: A leromlott fizikai minőségű és presztízsű lakóterületek, valamint lakóterületi potenciállal bíró területek átfogó rehabilitációja, gazdasági erejének növelése. Az önkormányzati bérlakásrendszer átstrukturálása.

Hosszú távú cél: GONDOSKODÓ ÓBUDA

Gondoskodó Óbuda a kerület magas szintű élhetősége szempontjából határoz meg fejlesztési célokat, a település szolgáltató jellegének erősítésével. Ide tartozik a szellemi szükségleteknek való megfelelés is, amely településrész megítélésének meghatározó pillére.

A Gondoskodó Óbuda hosszú távú célhoz rendelt középtávú célok az alábbiak

Oktatási infrastruktúra és kínálat fejlesztése: A kerület megtartó- és vonzerejét egyaránt emeli a helyi és a kerület vonzáskörzetében élő lakosság igényeihez és szükségleteihez igazított oktatási kínálat fenntartása és bővítése. Az alapfokú oktatási intézmények infrastrukturális ellátottsága bővítést és korszerűsítést igényel, a középiskolák vonzerejének megtartása pedig a kiegészítő szolgáltatások, a közlekedés, valamint a meglévő infrastruktúra maximális kihasználtságát igényli.

  1. Szabadidős, rekreációs és sport lehetőségek bővítése, meglévő adottságok hasznosítása: A sokszínű szabadidő-eltöltési lehetőséget kínáló természeti adottságok a jelenleginél optimálisabb, a keresleti igényeket figyelembe vevő hasznosítása nagy potenciált rejt magában. A meglévő természeti és épített környezeti adottságok megőrzése, állapotuk szinten tartása mellett bővítésük, korszerűsítésük és újragondolásuk is szükséges némely esetben.
  2. Fogyasztási igényeknek megfelelő kulturális szolgáltatás-fejlesztés: A kerület gazdag kulturális hagyományainak és értékeinek hasznosítása, amely a XXI. századi ember számára is értékes kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak. Olyan szolgáltatások kialakítása, amelyek illeszkednek a kerület arculatához és a helyi lakosság a sajátjának érezheti, és a helyiek számára éppoly szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak, mint a kerületen túlról érkezőknek.
  3. Lakossági igényeket kielégítő szociális ellátórendszer fenntartása: A III. kerület erős szociális szolgáltatói profiljának megőrzése kiemelten fontos a makro-gazdasági problémák hatásainak nagymértékben kitett lakosság által elszenvedett károk mérséklése érdekében. Ennek érdekében a problémakezelő szociálpolitikai szemléletmódtól a proaktív megközelítés felé való elmozdulás szükséges. A szociális ellátásokat nyújtó önkormányzati szervek munkája mellett, a sokszor – a lakossági igények kielégítése szempontjából – hiánypótló munkát ellátó civil szereplők további támogatása szükséges.
  4. Egészséges életmódon és megelőzésen alapuló egészségügyi intézményrendszer biztosítása: Az egészségpolitika kétoldalúságának, a prevenciónak és az egészség elvesztésekor történő kezelésnek a felismerése, a két különböző szolgáltatói szerep párhuzamosan történő gyakorlása. Az önkormányzati mozgástér a prevenció területén nagyobbnak mutatkozik, mint az egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet kielégítése területén, ezért nagyon fontos az egészségpolitika megelőzés-fókuszú oldalának erőteljes tudatosítása.

Hosszú távú cél: VÁLLALKOZÓ ÓBUDA

A kerületnek törekednie kell az erőforrásain alapuló gazdasági struktúrák erősítésére, erősségeinek fenntartható kiaknázására. Barnamezős területek új funkciójukat kapnak. A kerület épületállománya, természeti adottságai, történelmi hagyományai erős turisztikai vonzerővel bírnak, amely egy újabb „szoft” ágazat megtelepedését teszi lehetővé.

A Vállalkozó Óbuda hosszú távú célhoz rendelt középtávú célok az alábbiak:

  1. Vonzó gazdasági környezet megteremtése: A kerület gazdaságának fejlődéséhez a helyi gazdasági szféra megerősítése mellett elengedhetetlen újabb gazdasági szervezetek idevonzása. Ennek érdekében olyan környezetet szükséges teremteni, amely vonzóvá teheti a kerületet a telephely választás során. A telephelyválasztás során kiemelkedő jelentőségűek az alábbi tényezők: megközelíthetőség (közlekedési infrastruktúra), munkaerő képzettsége és rendelkezésre állása, infrastrukturális ellátottság, gazdasági és jogi környezet, piaci tényezők (kereslet-kínálat, partnerség). A specifikus cél elérése érdekében ezen területek komplex fejlesztése szükséges, azonban az Önkormányzatnak nincs minden területre teljes ráhatása, elengedhetetlen az együttműködés – budapesti kerületről lévén szó – a Fővárosi Önkormányzattal is.
  2. A technológia-intenzív és innovatív vállalkozói (K+F+I) bázis megerősítése: A Gázgyár területén működő Graphisoft Parkban az elmúlt 10 évben elindult folyamat támogatása, országos szinten is erős és meghatározó kutatás-fejlesztési és innovációs központ létrehozása. A Park sajátossága, hogy mind az induló start-up vállalkozások, mind a nagy sikereket felmutató kutatás-fejlesztési és innovatív piaci szereplők megtalálhatóak, amely lehetővé teszi a teljes spektrumú bővülést és a különböző szinteken lévő vállalkozások együttműködését és párbeszédét. A terület sajátossága pedig folyamatos bővítésre ad lehetőséget a Gázgyári terület északi irányában, a fővárosi fejlesztési tervekkel összhangban.
  3. Egységes arculatú, komplex turisztikai szolgáltatás-bővítés: A kerület turisztikai potenciáljának a jelenleginél hatékonyabb kihasználása. Nem cél egy tömegturizmusra épülő turisztikai koncepció kidolgozása. Egységes kerületi arculat készítése, amely segítségével a budapestiek és a térségbe látogatók egyértelműen az Óbuda-békásmegyeri szolgáltatásokra asszociálnak. A jelenlegi turisztikai szolgáltatások bővítése a XXI. század igényeinek megfelelően, egyedi turisztikai attrakciók létrehozása a helyi adottságokra alapozva, oly módón, hogy azok a kerület szövetébe illeszkedjenek és a helyi lakosság számára is kikapcsolódási, szórakozási lehetőségeket tudjanak nyújtani.
  4. Önkormányzati érték- és vagyongazdálkodás optimalizálása: Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok hasznosítása a különböző közfeladatok ellátására illetve a kihasználatlan épületek és területek vállalkozói kézbe juttatása. A Vagyongazdálkodási Stratégia átdolgozása a 2014-2020-as időszakra, valamint a vagyongazdálkodás intézményrendszerének és feladatainak összehangolása a városfejlesztési tervekkel, mind az egyes városrészek, mind a közszolgáltatások fejlesztése területén.

Hosszú távú cél: MEGÚJULÓ ÓBUDA

A kerületnek fel kell ismernie mindazokat a környezeti, természeti, társadalmi és gazdasági települési/térségi és táji értékeit, melyek számára kiemelkedően fontosak, és meghatározzák az identitását. Az ezekkel történő gazdálkodás az alapja a város hosszú távú boldogulásának.

A Megújuló Óbuda hosszú távú célhoz rendelt középtávú célok az alábbiak:

  1. A kerület táji-természeti értékeinek védelme, rehabilitációja és a lakosság rekreációs igényét szem előtt tartó fejlesztése szükséges. Az értékes, de jelenlegi állapotában csekély rekreációs potenciállal bíró természetközeli területek átfogó szempontrendszer szerinti megújításáról van szó. A mélyfekvésű területek, a patakvölgyek és a Duna-part természetközeli szakaszainak környezeti rehabilitációja összeköthető – a természetvédelem és az árvízvédelem szempontjait is egyaránt integráló – funkcióbővítő megújítással.
  2. Történelmi értékek védelme és újratöltése: A kerület történeti értékeinek a kor emberéhez szóló, dinamikus, interaktív élményt nyújtó bemutatása. A statikus tárlatok helyett, dinamikus interaktív, programközpontú élménymúzeumok létrehozása.
  3. Épített értékek védelme: Az épített értékek védelme érdekében az árvízvédelmi műtárgyak állapotfelmérése, az árvízvédelmi rendszer hiányosságainak felszámolása. Az ipari és bányászati múlt maradványainak értékközpontú fejlesztése, a kerület gazdasági potenciáljának növelése. Az épített történeti értékek védelme és turisztikai vonzerejének emelése.
  4. Épített környezet fejlesztése: Az épített környezet komplex fejlesztése a jelenleg alulhasznosított területek hosszútávú hasznosítási koncepciójának kidolgozásával. A lakóterületek, és a központi szerepkörrel rendelkező területek közösségi tereinek rehabilitációja az életminőség emelése, és az összetartó közösségek jegyében.
  5. Energiatudatosság erősítése: Az energiatudatosság erősítése többrétű feladatcsoport. Az energiafogyasztás legnagyobb hányadát kitevő lakó-és középületek energiahatékonysági megújítása mellett a fogyasztói szokások befolyásolása és a helyi, megújuló energiaforrásokat használó energiatermelés népszerűsítése az átfogó kerületi cél.
  6. Környezetvédelem: A környezeti minőség magas szintre emelése az egészséges és kellemes lakókörnyezet érdekében. A környezetminőségre kiható ipari tevékenységek mérséklése, az illegális hulladéklerakás visszaszorítása, a zaj-és légszennyezés kiváltó tényezőinek csökkentése és kerület átszellőzésének elősegítése.