Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat 2005-ben fogadta el a korábbi kerületfejlesztési koncepciót, és 2009-ben a kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. A korábbi koncepcióra és városfejlesztési stratégiára épülve 2015-ben került elfogadásra a jelenleg érvényben lévő Településfejlesztési Koncepció (TFK) és az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS). A TFK határozza meg a kerület hosszú távú (15-20 éves), 2030-ig szóló fejlesztési irányait, a kerület jövőképét és a vízió elérését szolgáló célokat. Az ITS a TFK által megfogalmazott keretekhez igazodva tartalmazza Óbuda-Békásmegyer fejlesztésének középtávú (5-7 éves), 2020-ig tartó időszakra szóló céljait és a célok elérését szolgáló legfontosabb eszközöket, beavatkozásokat.
A TFK és az ITS elkészítése óta eltelt idő miatt indokolt az ITS-ben meghatározott beavatkozások aktualizálása, valamint a lefektetett célok teljesülésének áttekintése, továbbá a 2020-ig hátralévő időszak városfejlesztési feladatainak számbavétele.
Jövőkép
Óbuda-Békásmegyer jövőképét az TFK úgy határozza meg, hogy Budapest III kerülete a jövőben a főváros azon része, amely képes a helyi lakosok igényeit kielégíteni és az újonnan beköltözők (lakóhelyet keresők) és a gazdasági szereplők számára is vonzó maradni. Önmagát fenntartani képes, a környezettel szimbiózisban elő, az adottságait és a lehetőségeket kihasználni tudó város, amely a főváros kerületei és az agglomeráció környező településeivel szemben rugalmasságából fakadóan az élet minden területén versenyelőnyt élvez. Az egyetemes célok megvalósulásával Óbuda-Békásmegyer egy olyan márkává válhat, amely mind a lakosok, mind a gazdasági szereplők számára a magas minőséget jelenti.
A fentieket összefoglalva a kerület jövőképét három pillér alkotja, amelyek összhangban vannak a nagytérségi rendezési tervekkel és fejlesztési programokkal, valamint a korábbiakban elfogadott IVS-sel. Ezt a három pillért a célrendszer egyetemes céloknak nevezi.
- Versenyképesség: A gazdasági versenyképesség erősítése. A kerület fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a gazdasági trendeket követni tudja, vonzó környezetet tudjon kialakítani a gazdaság szereplői számára.
- Fenntarthatóság: A város hosszútávú fejlesztésének megteremtése. Fenntarthatóság alatt értjük mind a gazdasági, mind a környezeti fenntarthatóságot.
- Élhetőség: A kötődés erősítése a lakhatósági nívó emelésével.
Fejlesztési irányok, alapelvek
A korábbi IVS- alapján az elfogadott TFK szerint a kerület jövőképének megfelelő állapot elérése a fejlesztési folyamatok tematikus területein, az alábbi fejlesztési irányok és kapcsolódó célok követésével, illetve elérésével válik lehetővé:
- Fejlesztési irány: A kerület lakossága számára kínált szolgáltatások bővítése és színvonaluk emelése.
Cél: Modern és igényes (alap-, üzleti, szabadidős és kulturális) szolgáltatások széles körét kínáló kerület, amely élhető, vonzó lakókörnyezetet nyújt az óbudaiaknak.
- Fejlesztési irány: Az idegenforgalom élénkítése.
Cél: Óbuda turisztikai és szórakoztató vonzerejének felélesztése a kulturális, kulináris, szabadidős létesítmények felújításával és turisztikai attrakciók, szolgáltatások létrehozásával.
- Fejlesztési irány: A kerület gazdasága által teremtett érték fenntartható maximalizálása.
Cél: Tudásalapú, magas hozzáadott értéket létrehozó ipar meghonosítása és irányított terjeszkedésének biztosítása a kerületben.
- Fejlesztési irány: Közlekedés környezetkímélő fejlesztése.
Cél: A környezet teherbíró képességét tiszteletben tartó, mind a kerületi kapcsolatok mind az átmenő forgalom tekintetében átjárható, megbízhatóan ütemes és biztonságos közlekedés megvalósítása.
A TFK a településfejlesztési beavatkozások tervezése és végrehajtása során az alábbi alapelvek érvényesítését irányozta elő, amelyekre az Önkormányzat a Hadrianus Program megvalósítása során is kiemelt figyelmet fordít:
- Rendszerszemlélet elve: a település egy összetett rendszer, az egyes tényezők megváltoz(tat)ása magával vonja, vonhatja más tényezők változását is, önmagukban nem változtathatók. A fejlesztésekkel párhuzamosan a negatív hatások kiküszöbölésére is figyelmet kell fordítani.
- Megelőzés elve: a negatív változások megelőzésének költsége jóval alacsonyabb, mint az általuk okozott károk kezelésének költsége. Hatékony kockázatkezelési terv megvalósításával ezek a költségek jelentősen csökkenthetők.
- Fenntarthatóság elve: fenntarthatóság alatt nem csupán a pénzügyi, gazdasági fenntarthatóságot értjük, hanem a környezeti fenntarthatóságot is. A tervezett jövőkép figyelembe veszi a jövő nemzedékek érdekeit, életfeltételeit, igényeik kielégítésének feltételeit.
- Elővigyázatosság elve: a fejlesztési irányvonalak meghatározásánál társadalmi, gazdasági, környezeti szempontból a legalacsonyabb kockázattal rendelkezőket kell választani.
- Integráció elve: az egyes területek, illetve a település egészének integritását növelni kell. A környezeti, a társadalmi és a gazdasági szempontokat integrálni kell egymás szempontrendszereibe. Emellett a fejlesztési döntések előkészítése és feladatok megvalósítása terén a helyi társadalom bevonása valósul meg.
- Partnerség elve: a lehető legszélesebb kör bevonása a városfejlesztésbe annak érdekében, hogy a lakosság, a gazdasági szereplők és minden, a kerületben érdekelt szereplő fejlesztési igényei és javaslatai megismerhetők legyenek. A partnerség, közösség építés nem áll meg itt, hanem tovább megy a fizikai megvalósítás, kivitelezés, finanszírozás területeire is.
- Közös és megkülönböztetett felelősség elve: tudatosítani kell minden kerületi érdekeltben a közös és az egyéni felelősséget, mindenkinek a lehetőségeihez mérten kell hozzájárulni a kerület fejlődéséhez. A közösségre nagyobb terhet adó szereplőknek nagyobb a felelőssége is.
- Szolidaritás elve: az egyén felelőssége mellett a kölcsönös kötelezettségvállalás és egymás segítése szükséges.
- Decentralizáció elve: a döntések és a feladatok megosztása során a munkát a lehető leghatékonyabb szinten kell elvégezni: a közérdekűség és a felelősség szintjével azonos szinten vagy alacsonyabb szinten, ahol van érdekeltség. de a közérdeket nem sértve, jogok szerzése esetén a felelősséget is átvállalva.
- Környezeti igazságosság elve: korra, nemre, etnikumra és társadalmi-gazdasági helyzetre való tekintet nélkül szükséges biztosítani a közjavakhoz, az egészséges környezethez való hozzáférést, a környezeti károk terheit és felszámolásának költségeit pedig igazságosan kell elosztani.
- Környezeti átterhelések kiküszöbölése: csak olyan fejlesztések megvalósítása javasolt, amelyek nem okoznak összemérhető környezeti terheket más környezeti és természeti rendszerekben.
- Térségi szemlélet elve: az új fejlesztési területek, a rekreációs zöldterületek kijelölésében, a közlekedési- és közmű-infrastruktúra hálózatának egységes megteremtésében, valamint a települési ellátó-rendszer ésszerű kialakításában és működtetésében.
- Folytonos fejlődés elve: a korábban beépített, igénybevett területek újrahasznosítása, revitalizációja kell, hogy megvalósuljon a szerencsére nem túl nagy kiterjedésű alulhasznosított barnamezős gazdasági és kereskedelmi területeken, valamint a korábban beépített, elöregedő népességű lakóterületeken.
- Értékmegőrzés elve: a történelmi, kulturális értékek megőrzése kiemelt hangsúlyt kell kapjon Óbudán, és nem csupán a kerület történelmi központjában.
A Hadrianus Program a TFK által megfogalmazott, fenti fejlesztési irányokban és elvekben az alábbi kiegészítéseket teszi, jobban fókuszálva a településfejlesztés alapelveit és fő irányait a 2017-2020 közötti feladatokra, amely megvalósítási folyamat vezérfonalának a „NAGY KERÜLET – KIS KÖZÖSSÉGEK” víziót tekinti.
Az Önkormányzat a fejlesztései által a kis közösségek erősítésére társadalmi, szociológiai értelemben (pl.: társadalmi szervezetek működésének támogatása, mikroközösségek fejlesztése), gazdasági értelemben (pl.: vállalkozások szerveződésének ösztönzése, családi, mikro- és kisvállalkozások támogatása, letelepedésének ösztönzése), valamint városépítészeti szempontból (pl.: szomszédsági egységek komplex fejlesztése /pl. Békásmegyer szociális városrehabilitációja/, lakótelepek megújítása, hegyvidékek fejlesztése) is törekszik.
Aktualizált és fókuszált alapelvek:
Fenti szempontok alapján a Hadrianus Program beavatkozásainak megalkotása az „értékalapúság” és a „fenntarthatóság” alapelvek figyelembe vételével történt, ami által a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok a településirányításban azonos súllyal, és integráltan érvényesülnek. Ez különösen az alábbi alapelvek figyelembevételét jelenti:
Kiegyensúlyozott társadalmi viszonyok megteremtése és fenntartása:
- társadalmi részvétel,
- közösségépítés,
- befogadás, szolidaritás,
- helyi és térségi, nemzetközi együttműködések,
- egészségmegőrzés, prevenció.
Kiegyensúlyozott gazdasági viszonyok megteremtése és fenntartása:
- több lábon álló (diverzifikált) helyi gazdaság (pl.: idegenforgalom erősítése),
- családi, mikro, kis- és középvállalkozások támogatása,
- nevelési, oktatás és képzési feltételek fejlesztése,
- innovatív, kreatív tevékenységek letelepedésének ösztönzése
- ökologikus, környezetbarát gazdálkodási módok, technológiák ösztönzése.
Kiegyensúlyozott fizikiai-környezeti viszonyok megteremtése és fenntartása:
- barnamezős területek újrahasznosítása,
- egyedi értéket, történelmi hagyományokat hordozó épületállomány fejlesztése és védelme, római kori örökség magasabb szintű társadalmi és gazdasági „hasznosítása”
- közösségi terek, és közszolgáltató intézmények fejlesztése,
- zöldfelületek, rekreációra, sportra szánt területek növelése.
Aktualizált és fókuszált fejlesztési irányok:
Otthonos szomszédságok
- otthonos belváros (Krúdy negyed, utcaközösségek, közösségi terek)
- otthonos lakótelepek (közösségi tervezéssel megújuló közterek, színes lakótelepek, városrészek, lakóközösségek szervezése, új államilag támogatott panel program, kiskertek)
- otthonos vállalkozási területek, munkahelyek (befektetőbarát klíma, barnamezők megújítása, inkubáció, szolgáltatásfejlesztés)
Közösségépítés
- kompakt városrészek kialakítása (Belső-Óbuda, lakótelepi egységek, „hegyek”),
- utca, és városrészi közösségek szervezése, különösen a „hegyekben”, lakótelepi zónákban,
- smartcity, digitalizáció kiterjesztése a lakó-, munka-, ügyintézési, közéleti, rekreációs szokásokban,
- sport és szabadidő létesítményeinek fejlesztése: kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, közösségi kerékpártárolók kialakítása, Óbudai-sziget fejlesztése, Római part fejlesztése, zöldterületek közösségi bevonással történő revitalizációja,
- közösségi kiskertek, klubok létrehozásának ösztönzése
Helyi gazdaságfejlesztés
- piacok fejlesztése (Kolosy Bevásárlóközpont fejlesztése, Heltai Jenő téri piac és közösségi tér fejlesztése)
- Gázgyár és Hajógyár multifunkcionális fejlesztése
- idegenforgalom fejlesztése, Római értékek feltárása és bemutatása, UNESCO-nevesítésből származó előnyökre való felkészülés
- családi és közösségi gazdasági tevékenységek (külső városrészek), „kézművesség” támogatása (belső városrészek)
- vállalkozásfejlesztési körzetek, létesítmények kialakítása, inkubáció
Fenntarthatóság
- népesség megtartásában és vonzásában (demográfiailag és szociális mix tekintetében),
- környezeti értékek megőrzésében és hasznosításában
- közterületek és épületek (lakó, munkahelyi, intézményi) megújításában, üzemeltetésében
- energiában, ellátásban, szolgáltatásokban
- helyi gazdaságban, foglalkoztatásban
Rugalmasság, a város folyamatos átalakulására való felkészültség
- ipari infrastruktúra és termelési hagyományok hasznosítása mellett az innovatív ágazatok szerepének növelése;
- az átmenő (tranzit) jellegből származó hátrányok tompítása (gépjármű-közlekedés) a központi jelleg és abból származó előnyök erősítése (közösségi és kerékpáros közlekedés fejlesztése, „megállító” szolgáltatások fejlesztése, otthonos városrészek).
- korszerűtlen, alulhasznosított városrészekből vonzó, sokszínű kerület formálása.